Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hőségriadó: csendesen izzadni, míg a főnök hűsöl

2015.09.01

„Csak a főosztályvezető irodájában volt klíma, így mi csendesen izzadtunk a betontetejű, átforrósodott irodaépületben” – idézte fel egy rendőr, hogy miképp teltek a napok a BRFK egyik józsefvárosi épületében. Míg a legtöbb irodában a klíma ma már alapfelszerelés, egyes állami munkahelyeken az egészségügyben vagy a rendészeti közigazgatásban, valamint a kis- és közepes vállalkozások esetében főként az építő- és szolgáltatói iparágakban a vendéglátástól a raktározás-logisztika területéig előfordul, hogy nincs klíma vagy megfelelő árnyékolás. És bizony komoly megterhelést jelent, ha beüt a kánikula.

Amikor vakít a nap, folyik az izzadság, kiszárad a torok és elnehezül a gondolkodás, a teljesítmény sem ugyanaz munka közben, mint egy normál napon. Miközben kint 35-40 °C van, a törvény előírja, hogy a munkáltatónak már a 24 °C-nál melegebb irodai hőmérsékletnél igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítania. A jogszabály még azt is tartalmazza, hogy „a folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.” Egyébként hasonló előírás nagy hidegre is van, ilyenkor persze meleg védőital az ajánlott.

Klímatényező

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet többek előírja, hogy nagy hőmérsékletnél a munkavállalót nem érheti nagyfokú hősugárzás. Óránként 5-10 perc közötti pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a hőmérséklet a 24 °C-t meghaladja. A rendelet melléklete azt is rögzíti, hogy álló munkánál egy méter, ülő munkánál pedig 0,5 méter magasságban milyen hőmérsékletet („klímatényezőt”) kell biztosítani.

A közigazgatásban és a versenyszférában azokban a munkakörökben, ahol van ügyfélkapcsolat, a dress code nem tűr olyan ruházatot, ahol fedetlen marad a kar vagy a lábszár. Ahol azonban a munkatársak nem találkoznak a kuncsaftokkal, a munkavállalók megegyezhetnek a munkáltatóval lazább napközbeni öltözékben. Például, hogy ne kelljen nyakkendőt, hosszú ujjú inget vagy harisnyát venni. Ahol persze amúgy sincs előírás a munkaruha viseléséről (például egyes kreatív foglalkozásoknál), ez a kérdés fel sem merül.

Szabadban szigorúbb

„Sokkal szigorúbbak a munkavédelmi szabályok a szabadtéri foglalkoztatásnál, például az építőiparban vagy a karbantartási területen, hiszen itt jobban ki vannak téve a meleg hatásának a dolgozók, mint a zárt helyeken, irodákban” – mondta a hvg.hu-nak Bodnár Lilla ügyvéd, munkajogász. A szabályok betartását pedig – legyen szabadtéri vagy zárt a munkahely – szigorúan ellenőrzi a munkavédelmi hatóság.

„A védőital, a pihenőidő és a jól szellőző munkaruha mellett a munkáltatónak ügyelnie kell arra is, hogy a legnagyobb hőségben, 11 és 15 óra között, ha lehet, ne legyenek a szabadban a munkavállalók. Figyelni kell a dolgozók cseréjére, azaz arra, hogy felváltva tartózkodjanak a napon” – sorolta Bodnár Lilla, aki azt is megjegyezte, az sem árt, ha a dolgozók pihenőhelye zárt helyiség vagy a jól árnyékolt. A munkavállalók számára lazább öltözék engedélyezésnél fontosabbnak tartotta a munkajogász, hogy megoldott legyen a klimatizálás az épületben.


A munkajogász hozzátette: tapasztalt olyan esetet, amikor a hőség miatt biztosított pihenőidőt a munkáltató le akarta dolgoztatni, pedig azt nem teheti meg. „Amennyiben egy cégnél úgy akarják átvészeltetni a munkavállalókkal a kánikulai napokat, hogy szabadságra küldik az embereket, akkor azt 15 nappal korábban jelezni kell. Ha ez elmarad, akkor csak a dolgozó beleegyezésével rendelhetik el a szabadság kivételét. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló gondol arra, hogy otthonról végezné el a feladatait, de Magyarországon egyelőre ritka, hogy ezt engedélyezik.” Pedig az open office, iletve a home office hőség nélkül is értelmes megoldás lenne. Utóbbit például Hollandiában olyannyira támogatják, hogy a munkáltatón van a bizonyítási teher, ha el akarja utasítani a munkavállaló azon kérelmét, hogy munkaidejének egy részét otthon szeretné munkával tölteni.

Mi van a börtönben?

Különösen nagy probléma a hőség ott, ahol az emberek össze vannak zárva, és kiengedni sem lehet őket: a büntetés-végrehajtási intézményekben. Jelenleg is a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt  van annak az 52 éves, büntetlen előéletű kamionsofőrnek az ügye, akit 2011-ben 3 hónapon át tartottak előzetes letartóztatásban embertelen körülmények között. „Ebben a konkrét esetben az előzetes ideje alatt 56 napig 30, 17 napig 35 Celsius fok volt a külső hőmérséklet, ami bent ilyenkor még plusz 5-10-zel több” – mondta Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a sofőrt képviseli. Ehhez jön még a zsúfoltság: védence esetében például a 3 hónap benn töltött idő alatt átlagosan 2,55 négyzetméter volt az egy fogvatartott jutó nettó mozgástér, de voltak olyan napok, amikor ez 2 négyzetméter alá csökkent.

forrás: www.hvg.hu